Tan Kapuja Buddhista Főiskola - Kupola

» Kupolaavatás «

Tarr Bence László

 

» Célkitűzések «

 

Tan Kapuja Buddhista Főiskola

 

Tan Kapuja Buddhista Főiskola

 

Tan Kapuja Buddhista Főiskola - Fórizs László, Fehér Judit, Bakos József

 

Tarr Bence László

 

Uszo

USZO

Tan Kapuja Buddhista Főiskola

 

Tan Kapuja Buddhista Főiskola

 

Tarr Bence László

 

Karsai Gábor és Bozóki András

 

Tan Kapuja Buddhista Főiskola

 

Tan Kapuja Buddhista Főiskola

 

Tan Kapuja Buddhista Főiskola

 

 

Tan Kapuja Buddhista Főiskola

 

 

USZO Sztúpa 2001 - középen Karsai Gábor és Tarr Bence László

 

Zalaszántó

 

 

Tarr Bence László
 
   
 

 
 

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola

Számomra a Felébredés tanítása örökérvényű irány és útmutató. A Tan, hogy tudatom eredendően tiszta, makulátlan, romolhatatlan, és hogy EZ valódi lényegem, mindig is arra ösztönzött, hogy Buddha tanítását mélyebbről megismerjem. 1993-ban váltam tanítvánnyá a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán, majd 1997 és 2004 között a főiskola tanáraként itt tanítottam. A Tan Kapuja számomra szélesre nyitotta a felismerés kapuját, és el nem múló hálával gondolok tanítómestereimre, akik a felébredés tanításába beavattak. Menedéket Mireisz Lászlónál és Dobossy Antalnál vettem, tőlük az Ánanda nevet, bóddhiszattva fogadalmat a 17. Karmapánál, Tháje Dordzsénél tettem, akitől a Karma Dordzse nevet kaptam. Így buddhista nevem Ánanda Pradzsnyárádzsa. A tibeti dzogcsen hagyományába és gyakorlataiba Keith Dowman tibeti buddhista tanító elvonulásain kaptam beavatást, aki Kandzsur Rinpocse és Dudjom Rinpocse tanítványi láncolatát viszi tovább.  A Tan Kapuja Buddhista Egyház képviseletében számos vallásközi párbeszédben vettem részt, mint világi buddhista tanító, úgynevezett genjen. A Tan Kapuja Buddhista Egyház 108 Fenntartójának egyikeként, a magyarországi buddhizmus sorsát és alakulását egyik legfontosabb szívügyemnek tekintem.

Tarr Bence László

 

» Vissza az Oktatáshoz

   

A TAN KAPUJA
Buddhista Főiskola

buddhizmus és filozófia
bölcsesség és gyakorlat

www.tkbf.hu

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola felsőfokú egyházi tanintézmény. Elnevezése az iskola legfőbb küldetésére utal: hogy a Buddha tanításának kapuját az érdeklődők előtt kitárja. Ez a Tanítás átadásában és annak megvalósításában nyilvánul meg.

A buddhista Tanítás különböző formákat ölthet, de elsősorban magában az emberben van jelen, és a felébredés belső útjának járása során ismerhető meg.

A Főiskola tanárainak célja, hogy a tanulókat segítsék a felébredéshez vezető úton. Ők maguk is törekvők, akik legjobb képességük és tudásuk szerint, saját személyes tapasztalatuk fényében igyekeznek közvetíteni a Tanítást. A Közösség minden törekvőt, tanárt és diákot egyaránt, tanítványnak tekint.

Hűen a buddhizmus két és fél évezredes gyakorlatához, az élő Tanítást a jelen kor körülményei között (hely, kor, kultúra. nyelv, alkat) valósítjuk meg.

A Tanítás egyik megjelenési formáját, a buddhista hagyomány egyik irányzatát sem tekintjük a többinél feljebbvalónak, mivel ezen irányzatok mindegyike más és más beállítottságú törekvőknek kínál megvalósítási utat. Lehetőséget biztosítunk ezek megismerésére, és olyan új irányzatok létrehozására, amelyek szellemi célkitűzéseinknek megfelelnek.

A Főiskola rangsorbeli megkülönböztetés nélkül teret biztosít mind hagyományos, mind új alapítású buddhista vallási irányzatok tanítóinak, és a megismerést segítő szaktudományok képviselőinek.

A Főiskola tantervében, tanítási módszereiben és számonkérési rendszerében a fenti szempontokat juttatja érvényre.

A tanórákon túl egyénekre szabott, személyes mester- tanítványi viszonyt feltételező képzést is lehetővé tesz, amely az alaposabb megismerést szolgálja.

A Főiskola képzési rendszerében ötvöződik a tárgyi ismeretek átadása, és a Tanítás belső megvalósítását szolgáló gyakorlati képességek kifejlesztése, hangsúlyt fektetve az önálló gondolkodásra.

Nyitott szívvel fordulunk más vallások felé, nyitottak vagyunk mindazok megismerésére, akik hasonló szándékkal közelítenek hozzánk.

Meggyőződésünk, hogy a vallásoknak az emberi szenvedés enyhítésére tett erőfeszítései meghatározó jelentőségűek. Mindezt szem előtt tartva mindent megteszünk azért, hogy munkánk az emberek összességének és az egyes embereknek egyaránt épülésére váljék.

[ A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Tanácsa - Budapest, 1996. ]

» ONLINE JELENTKEZÉS «

A TAN KAPUJA Buddhista Főiskola

Iskolánk 1991-ben - a Tan Kapuja Buddhista Egyház felsőoktatási intézményeként - azzal a céllal jött létre, hogy a rendkívül sokszínű és gazdag buddhista hagyomány tanításait Magyarországon is közkinccsé tegye. Nemcsak egy szűk vallási kör igényeit óhajtjuk kielégíteni, de színesíteni szeretnénk a hazai kulturális palettát, azzal a meggyőződéssel, hogy a buddhizmus alapelvei közel állnak mind a magyar, mind az európai szellemiséghez.

Iskolánkba nem csak gyakorló buddhistákat várunk, hanem olyan gondolkodni akaró és önmaguk megismerésére vágyó fiatalokat is, akik nem riadnak vissza attól, hogy ember mivoltuk formálását maguk vegyék kezükbe. Lelkileg és szellemileg egyformán érett, integrált személyiségű embereket szeretnénk képezni, akik a megismerés útján semmilyen módszert nem utasítanak el, így az élő irányzatok tanításait és a hagyományos kommentárokat éppúgy tudják használni és méltányolni, mint a tudományos keletkutatás, a filozófia, a nyelvtudomány és a kultúrantropológia eszközeit. Legyenek képesek arra is, hogy itt és most, Magyarországon valósítsák meg a buddhizmus tanításait, világiak és szerzetesek részére kidolgozott életgyakorlatát. Önálló szellemi utat járva ismerjék fel a hagyományos buddhista tanításnak a modernkori emberre gyakorolt kiegyensúlyozó és átformáló hatását.

Nyílt és rugalmas szellemi közösség kialakítására törekszünk, amelyben a vallás és a tudomány képviselői képesek egymással eszmét cserélni és együttműködni.

Tanulóinknak lehetőségük nyílik a különböző buddhista irányzatok történetének és tanításainak tanulmányozására, kitekintéssel az ezeket történetileg és filozófiailag körülölelő vallási rendszerekre - többek között a hinduizmusra és a taoizmusra -, és az európai filozófia hagyományára is. Gyakorlati irányultságú diákjaink keleti harcművészetet, shotokán karatét és aikidót tanulhatnak, míg azok, akiket inkább a filozófia és vallásbölcselet érdekel, ebben az irányban folytathatják tanulmányaikat. Tibeti származású tanítónk irányításával tibeti buddhista filozófiai képzés is folyik. Iskolánk egyik nagy vonzereje a keleti nyelvoktatás: diákjaink öt keleti nyelv (szanszkrit-páli, kínai, tibeti, japán) közül választhatnak. A buddhizmus iránt mélyen elkötelezett hallgatóink vallási tanítók vagy szerzetesek lehetnek. A kreditrendszerű képzésben a specializációk (szakirányok) évente, illetve kétévente indulnak, és sikeres záróvizsga esetén a hittudományi végzettség megnevezésével együtt az oklevélben is megjelennek. Főiskolánkat a Magyar Akkreditációs Bizottság hitelesítette és elismerte.

A Főiskola magáénak vallja a nagy magyar keletkutatók szellemi örökségét. Legfőbb szellemi előfutárunknak és példaképünknek Kőrösi Csoma Sándort tekintjük, akit a buddhizmus hívei világszerte bódhiszattvaként - szent törekvőként - tisztelnek, s úgy emlegetnek, mint "nyugati tanítvány"-t. Felvettük a kapcsolatot a tibeti nép vallási és politikai vezetőjével, a Nobel-békedíjjal kitüntetett XIV. Dalai Lámával, aki megtisztelt bennünket azzal, hogy Főiskolánkra küldte tanítónak személyes képviselőjeként először Loszang Szönam szerzetest, majd az ő utódjául Csögyal Tenzin tanítót.

Négy évfolyamon mintegy 260 nappali hallgatónk van. A Főiskola iránt megnyilvánuló érdeklődés eddig minden évben lehetővé tette, hogy a jelentkezők közül a legalkalmasabbakat választhassuk. Eddig több mint száz diplomást bocsátottunk útjára, akik jól megállják a helyüket az életben.

A Főiskolán kiadott buddhista tanítói diploma végzett hallgatóinkat alkalmassá teszi arra, hogy népművelői, szociális és karitatív területen, vallási tanítóként, budó oktatóként dolgozzanak, vagy a szerzetesi hivatást válasszák.

2000-től a Főiskola azokat az érdeklődőket is fogadni tudja, akik csak hétvégén érnek rá. A hétvégi oktatás keretén belül - egyelőre - csak a vallásbölcseleti specializáció hallgatható.

Könyvtárunkat folyamatosan bővítjük; könyvállományunk már több mint tízezer kötetre rúg. Ezeknek többsége olyan szakkönyv, amely más hazai könyvtárakban nem lelhető fel. Beszerzéseink elsősorban az alapvető buddhista szentiratok és filozófiai művek eredeti nyelvű és nagy nyugati világnyelveken megjelent kiadásainak gyűjtésére összpontosítanak.

Könyvkiadással igyekszünk enyhíteni azon a gondon, hogy a buddhizmus témakörében magyarul egyelőre nagyon kevés mű hozzáférhető. Eddig több könyvkiadóval közösen mintegy harminc kötetet jelentettünk meg, köztük az Upanisadokat, az India bölcsessége című forrásgyűjteményt, India történetét, a Dhammapadát, a Rigvédát, a Varuna-himnuszok fordítását, a szánkhja és a jóga bölcselet alapműveit, a Gyémánt-szútrát, a théraváda filozófia alapjait, valamint tibeti buddhista szövegek fordításait.

Esti előadássorozatokat, házi-konferenciákat és tanfolyamokat szervezünk külső érdeklődők számára, amelyeken mindenkit szívesen látunk. Bár térítő tevékenységet nem folytatunk, a Tan Kapuját mindenki előtt szeretnénk szélesre tárni.


Oktatási körülményeink az elmúlt években látványosan fejlődtek. Sikerült felújítanunk a Főiskola épületét és a belső udvart központi szertartásteremmé, előadások megtartására is alkalmas csarnokká átalakítani. Korszerű számítástechnikai rendszer segíti mind a hallgatók, mind a tanári kar munkáját. Diákjaink részére szociális és tanulmányi ösztöndíjat tudunk juttatni. A Főiskola 40 fős kollégiuma lehetőséget nyújt vidéki hallgatóink többségének elhelyezésére. Terveink közé tartozik a tantermek és a könyvtár felszerelésének korszerűsítése, a jegyzet- és könyvkiadás bővítése.

Mireisz László
A Tan Kapuja Buddhista Egyház vezetője
Agócs Tamás
A Tan Kapuja Buddhist Főiskola rektora


Oktatóink között (voltak):

Abe Tetsushi ~ Agócs Tamás ~ Aranyosi Éva ~ Bacskai Katalin ~ Bakos József ~ Balikó György ~ Barta Zsolt ~ Bánfalvi András ~ Bodogán Éva Barbara ~ Borsányi László ~ Choegyal Tenzin ~ Csámpár János ~ Cser Zoltán ~ Csibra Zsuzsanna ~ Csörgő Zoltán ~ Dobosy Antal ~ Erős Petra ~ Farkas Attila Márton ~ Farkas Lőrincz Imre ~ Farkas Pál ~ Fehér Judit ~ Fórizs László ~ Földi Tamás ~ Goto Fumiyo ~ Hadházi Zsolt ~ Hegedűs Róbert ~ Hidas Gergely ~ Horváth Zoltán ~ Irtl Melinda ~ Jakab Katalin ~ Jancsik Károly ~ Jelen János ~ Kalmár Csaba ~ Kaló Jenő ~ Kathi Sándor ~ Kádár Zoltán ~ Kecskés Péter ~ Kelényi Béla ~ Kovács Aranka ~ Kovács Gábor ~ Kómár Lajos ~ Körtvélyesi Tibor ~ Kósa Gábor ~ Krasznahorkai László ~ Krepsz János ~ Laár András ~ Lénárt Ágota ~ Máthé Veronika ~ Mecsi Beatrix ~ Mérő László ~ Miklós Ervin ~ Mireisz László ~ Móró Levente ~ Nagy László ~ Németh Norbert ~ Orsovszky Gyöngyvér ~ Porosz Tibor ~ Rajnai Alexandra ~ Ruzsa Ferenc ~ Schreiner Dénes ~ Skuczi László ~ Somlai György ~ Sümegi Katalin ~ Szabó Balázs ~ Szabó Zsigmond ~ Szecskó Zsolt ~ Szegedi Mónika ~ Szemerey Márton ~ Tarr Bence László ~ Tarr Dániel ~ Tenigl-Takács László ~ Tóth Zsuzsanna ~ Porosz Tibor ~ Szabó Balázs ~ Szathmári Botond ~ Uherkovich László ~ Vargyas Gábor ~ Veres Júlia ~ Végh József ~ Virág Szabolcs



A Kelet-Nyugat Kutatóintézetről

A kutatóintézet a Tan Kapuja Buddhista Főiskola önálló, tanszéki szintű szervezeti egysége.

A Kelet-Nyugat Kutatóintézet célja a buddhista hagyomány tudományos igényű kutatása, a buddhista gondolkodásmód és gyakorlat aktuális alkalmazási lehetőségeinek kutatása, a buddhizmushoz kötődő interdiszciplináris tanulmányok folytatása a főiskola oktatóival és külsős szakemberek együttműködésével. Feladata ezen kívül a főiskolai képzés minőségének biztosításában és fejlesztésében való részvétel, pályázatfigyelés és pályázatkészítés, valamint a Főiskola nemzetközi kapcsolatainak szervezése. A Kutatóintézet szolgáltatási tevékenységet is végez.

Kezdeményezésünk elsődleges szellemi célkitűzése a „Kelet-Nyugat dialógus”, azaz a keleti és nyugati vallások, kultúrák közti párbeszéd szellemi igényű és tudományos szintű művelése és elmélyítése. E napjainkban globálisan kibontakozni látszó eszmecserében a buddhista erkölcs és létszemlélet képviseletére törekszünk. Arra keressük a választ, miképp lehetne átmenteni a keleti létszemlélet általunk értékesnek tartott elemeit a mi folyton változó kultúránkba. A Kelet-Nyugat eszmecseréhez egy magasabb, kultúrák fölötti egység megvalósulásának reményében szeretnénk hozzájárulni. Ezzel a Tan Kapuja Buddhista Főiskola küldetésnyilatkozatában foglalt célkitűzésnek kívánunk eleget tenni, miszerint: "Hűen a buddhizmus két és fél évezredes gyakorlatához, az élő Tanítást a jelen kor körülményei között (hely, kor, kultúra, nyelv, alkat) valósítjuk meg."



Uszo Tanya és Elvonulási Központ

Az Uszó elvonulási központ és alkotóház A Tan Kapuja Buddhista Egyház és Főiskola közös tulajdona, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bükkmogyorósd község határában fekszik. Az egyház és a főiskola az Uszó megvásárlásával és működtetésével olyan alkalmas helyet kíván tanítóinak, hallgatóinak és meghívott vendégeinek biztosítani, ahol zavartalanul lehet csöndet, nyugalmat és elmélyülést igénylő szellemi munkát végezni természetes környezetben. A hely különösen megfelel hosszabb elvonulások és rövidebb, de intenzív meditációs kurzusok megtartására, szervezett programok lefolytatására, elmélyült alkotómunka végzésére.

Az Uszó története

Az Uszót 1980-ban Mireisz László vásárolta meg, majd tartotta fönt Dobosy Antallal és Takács Lászlóval közösen, hogy hosszabb elvonuláson tisztázzák a keleti tanításokhoz fűződő viszonyukat, a gyakorlatban is kipróbálják és megtapasztalják a korábban tanultakat, és - megvitatva a korunkban Magyarországon legfontosabbnak és legaktuálisabbnak tűnő spirituális kérdéseket - egymást is tanítsák. 1985 és 1987 között az Uszón együtt élve elvetették annak a spirituális közösségnek magvait, amelyből később az egyház és a főiskola kisarjadt.

1991-ben hat barátjukkal együtt megalapították A Tan Kapuja Buddhista Egyházat és Főiskolát, melynek első tanítói lettek. Néhány évvel ezután az Uszót átadták az egyháznak és a főiskolának, hogy még szélesebb körben hasznosíthatók legyenek azok a páratlan lehetőségek, melyeket a magány és a gyönyörű természeti környezet kínál.

 


Mireisz László

Mireisz László
egyházi vezető


Dobosy Antal

Dobosy Antal
zen buddhizmus


Keith Dowman

Keith Dowman
dzogcsen


Farkas Pál

Farkas Pál
théraváda buddhizmus


Tenigl-Takács László

Tenigl-Takács László
hindu-buddhista filozófia


Agócs Tamás

Agócs Tamás
tibeti buddhizmus


Szathmári Botond

Szathmári Botond
tibeti buddhizmus és nyugati filozófia

 

» további oktatók

 
A TAN KAPUJA Buddhista Főiskola - 1098 Budapest, Börzsöny utca 11.
E-mail cím: tankapu@tkbf.hu Telefon: (+36-1) 280-6712 | Fax: (+36-1) 280-6714

www.tkbf.hu
 
 

 

 


 
Tan Kapuja Buddhista Főiskola - Kupola

 

Tan Kapuja Buddhista Főiskola - Kupola avatás
   
Tan Kapuja Buddhista Főiskola - Kupola avatás
   
Tan Kapuja Buddhista Főiskola - Kupola avatás
   
Tan Kapuja Buddhista Főiskola - Kupola avatás
   
Tan Kapuja Buddhista Főiskola - Kupola avatás
   
Tan Kapuja Buddhista Főiskola - Kupola avatás
   
Tan Kapuja Buddhista Főiskola - Kupola avatás
   
Tan Kapuja Buddhista Főiskola - Kupola avatás
   
Tan Kapuja Buddhista Főiskola - Kupola avatás
   
Tan Kapuja Buddhista Főiskola - Kupola avatás

 

A TAN KAPUJA Buddhista Főiskola
Kupolaavatás

Kupolaavatás

„A hit révén nyílunk meg a Törvénynek,
A bölcsesség révén tudhatjuk a valót.
E kettő közül a bölcsesség vezérel,
Ám a hit előtte megy.”
                                  Nágárdzsuna: Ratnávalí I/5.

Hum Orgyen Jülgyi Nubcsán Cám, Pemá Geszár Dong Po Lá, Jácen Csoggi Ngödrub Nye, Pemá Dzsungne Se Szu Trág, Kordu Kándro Mápö Kor, Kje Ki Dzseszu Dádrub Kji, Csin Dzsi Láb Csir Se Szu Szol, Guru Pemá Sziddhi Hum. Om Áh Hum Benzá Guru Sziddhi Hum...Námu Szatandó Sugjatójá Orakócsí Szamja Szafudósá Szatadó Fudokjúsí Suniszan. Námu Szábó Fudofúcsí Szatóbíbjá. Námu Szatonan Szamja Szafudó Kjusinan Szo Dzsarabógjá Szugjanan, Namu Rjókíi Orakatonan, Namu Szúrjó To Bono Nan, Namu Szo Geri Tó Gjaminan…

A szamszárikus birodalom bábeli labirintusában keresve kutató, törekvő, elszánt fohász hangjai, térből, időből kilépve köszöntik a túlpartra jutottakat. Az öblös tér megtelik az őshangtól rezgő idegek felajzott, feszülten figyelő, várakozó hadával. Repülni kész minden szó, s célt nem tévesztve csapódik a felébredésre szomjazó vágybirodalmi lények roppant tudatának apró közepébe. Hatalmas erővel. Iszonyú csapással. A hasznot-adó üres tér nem indul küzdelembe, teljes igazával a minden fölé terül. A sok hasznos létező megannyi serege úgyis betölti roppant zsivajával: a nehéz a könnyű alapja. Így hallottam. Mindig és mindenütt így van ez. Hogy hol és mikor járunk, csak az tudná megmondani, kinek szemében nem az örök öröklét tüze égett, kit nem emelt vagy éppen taszított az időtlen harang zúgása, szent szavak kántálása a mélységes magas­ság­ba. Aki jelen volt, és nem az örök­létben időzött.

...Namu Rjóki Szamja Gjatonan Szamja Gja Horá Csibotonan Námu Csíibó Risunan...

A nagy: csupa kicsiny. A sok: csupa kevés. Jobb egyetlenegy elmélyült, megismerést hozó nap is, mintha száz éven át élnénk szétszórtan és tudatlanul. A vizeskanna akkor is megtelik, ha csak cseppenként hullik bele a víz. Így hallottam. S hogy fel nem fogott himnuszokból recitáljon bár ezret is, ezer himnusznál több egy, ha lecsendesít.

…ámu Sidojá Bicsijá Torarí Sunan Sáhónó Kerakó Sokó Sorá Motonán…

Az üresség minden nézet eleresztése, de menthetetlen, akinek az üresség a nézete. Így hallottam. S hogy a tüzelő maga nem a tűz.

...Na Nirvánaszamáropó Na Szamszárápakarsanam, Jatra Kastatra Szamszáró Nírvánam Kim Vikalpjaté...

Ha az ellobbanásnak megvalósítása nincsen, s a létforgatagnak elhagyása sincs, akkor miféle létforgatag, miféle ellobbanás különböztethető meg? S hol hát a világ? Letűnt istenek jajszava csendül fel néma ajkakon, s csak a holdeső áztatta holtfakó arcokon játszik a villámcsapta láng, majd némán elhal. S az isteni fényszabta árnyékbábok tánca még tovább illeg-billeg, majd kénytelen fohásza, mit senki se hall, az éjszakába hullik.

…Námu Horá Komoníi Námu In Torájá Námu Bojabócsíi Rjótó Rájá Umóhócsí Szókíi Jájá…

S mégis, ahol megvalósul a teljes üresség, ott a nyugalom tisztán megmarad, minden növekszik a maga rendjén, az örök áramlásban körbe halad… Így hallottam. S így hallotta minden, ki szemével látni nem átallotta a rendet. A Törvényt. Mit tisztelni, vigyázni jött megannyi élet pislángoló lángja ragyogó erejével. Ki-ki a maga mértékével, a maga erejével. Hogy e roppantó tér-erőt beragyogja megannyi lángjával, s hogy szülessen ott valami, hol ezelőtt pusztán a halál aratott bőséges aratással.

...Námu Bogjabócsíi Norajanojá Hojá Mókó Szamotorá Námu Sigeri Tojá...

A sok: csupa kevés. Íme, az ős-zűrből keletkezett. Az ég és föld előtt született: mily békés, mily üres! S hogy hasznot-adó eme roppant üresség terme, ki ragyogót nem remél, tudhatja jól! Persze mindnek, ki a létesülés szerencsekerekét hajtja, furcsának tűnhet, hogy eme születendő világ legalja a külvárosi beton maga. Megérzi mind, ki fejének vánkosul az utca kövét veszi, s mikor majd szájában ócska gondolatok fanyar íze társul kimért boroknak olcsó párlatához, s a szörcsögő folyadék-folyondár torkára erősen hurkol, megérti, hogy roppant kikötő ez. A mézízű tajték ragacsos nyálán részegedve, sziszegő présgép alakban hörgi majd a szent szavakat.

...Námu Bogjabócsíi Moko Kjaraá  Csirihorá Nókjárá Bidorá Honó Gjarajá...

Minket a bölcsesség vezérel, ám a hit előttünk megy. A kő hidege emlékezetünkbe vájja repedt mintázatát. S a múltat, mi itt állt. Valamiért esztelen bánat fojtogató árnya borul homlokom kupolája fölé. S az én, ki a csillageget bámulná csak egyre, hontalanul a sötétben bolyong, nem lelvén menedéket az utca porában.

...Ocsimocsíi Simo Shanoníi Hosiníi Moto Rikjanó Námu Sigeritojá...

Ha mindez nem üres, akkor az el-nem-értet elérni, a szenvedésnek véget vetni, a szenvedéstől megszabadulni nem lehet. Így hallottam. S hogyha nem jelennek meg tökéletes buddhák és a tanítványok is elfogynak, akkor a tudás az önmegvilágosodottakban támad fel, közvetlen kapcsolat nélkül. Miféle múlt kísértő árnyai lengik be ezt a roppant teret?

...Námu Bogjabócsí Totogjá Tó Kurajá Námu Hocsimó Kjurajá Námu Hodzsará Kjurajá...

Táncoló árnyak. Futnak a falakon. Néha untat ez a monoton tánc. Mindig csak némán, sohasem szabadon táncolnak, egyre perdülnek tovább.

...Námu Móni Kjurajá Námu Kjasa Kjurajá Námu Bógjabócsíi Csiriszá Sura Sinó Hora Korá Nora Sajá Toto Gjatojá...

A sok: csupa kevés. A hit előttünk megy. Füstölő illata lengi be a teret, orrom sövényén felkúszik, de lassan. Elmém ízleli e ritka gyümölcsöt. Gondolatnyoszolyámon elheveredem és lesdeklőn figyelem, hogy a Törvény szavára megannyi hoppmester cifra ruhája hogy lengi szememben légkönnyű táncát úszva az éjjel. Az nem riaszt, hogy a nirvánában mindezek nem lesznek; miért rémít hát, ha azt mondják néked, hogy itt sincsenek? A forma üresség. Az üresség forma.

...Gaté Gaté Paragaté Paraszamgaté Bódhi Szváhá...

De a rosszul felfogott üresség ugyanúgy pusztulást hoz a csekély értelműre, mint ahogy a rosszul megfogott kígyó, vagy a nem megfelelően alkalmazott tudás. Így hallottam. S hogy ezért is idegenkedett a Bölcs a Tan tanításának gondolatától; úgy vélte, a csekély értelműeknek fölöttébb nehéz a Tan mélyére hatolni. Aki látja az értelmét az ürességnek, annak minden értelemmel bír. Akinek az üresség értelmetlen, annak minden értelmetlen.

…Námu Bogjabócsíi Námu Omi Tobojá Totogjatojá Orakocsíi Szamja Szafudójá…

A megtisztulás útja ez: minden tény lényeg nélküli. Amikor a megismerésben meglátja ezt, nem érinti többé a szenvedés. Akinek számára nincs túlsó part, nincs innenső part, és nincs semmilyen innenső-túlsó part sem, aki félelem nélküli, aki függetlenné vált, azt hívom én bráhmanának. Legalább is így hallottam. S így hallotta mindaz, aki fülét hallásra nyitotta, elméjét oda fordította ahová lehet, ahová kell, ahol megannyi tiszta víztükör elegyedett lágyan; valahol fenn, magasan kupolánk felett, holmi torony magasságában, a virág kelyhében trónoló Naphold tükrében szemlélve öntudatunk. S a tükörben úszó megannyi istenség, ki jelenlétével jött megáldani a teret, így mondta: napközben a Nap ragyog, éjszaka a Hold világít, a harcos fényét a fegyverek adják, a bráhmana fénye a meditációból származik, a Felébredett viszont önerejéből ragyog, éjjel és nappal szüntelenül.

…Námu Bogja­bócsíi Ószú Bijá Totogatojá Orakócsíi Szamja Szafudójá Námu Bogjabócsíi Bíisá Dszajá Kjurjó Bishurijá Horá Horasajá Totogatojá…Gevá Diji Nyurdu Dá, Guru Pemá Dubgydur Ne, Drová Csityáng Málü Pá, De Ji Szálá Gö Pár Sog.

[Tarr Bence László : Kupolaavatás - Tan Kapuja Buddhista Egyházi Tájékoztató 19. (2003. tavasz)]

 

 


 
Tarr Bence László

 

Tarr Bence László

A TAN KAPUJA Buddhista Főiskola
eredeti szellemi célitűzései

A Tan Kapuja Buddhista Egyház 1991. július 15-én Budapesten Főiskolát alapított, amely 1991. október 14-én megkezdte első tanévét. A Főiskola célja többrétű:

1. Elsődleges célja a Buddhista Dharma legfőbb tanításának beteljesítése, ami a tathatá felfedése; azaz hogy tanítványai a Tathágatha ideált megvalósítsák. Ez a tanítás menetét és módszertanát, illetve az iskola teljeskörű tevékenységét szellemiekben meghatározza.

Ennek értelmében a Főiskola a buddhista tanítás beteljesülését - mint prajñát - a tathatá átlátásában és megértésében látja. A tathatá azt a szellem feletti, történetiségben nem kimerülő lényegiséget jelenti, amely mint ismeret nem definiálható, és a Buddha avagy a felébredés lényegével azonos. A buddhista tanítás beteljesülését - mint upáyát - a Tathágatha állapot elérésében látja, amely alatt a következőket érti: A Tathágatha azt a beteljesült törekvőt jelenti, aki önmagára alapozva érte el a megvilágosodás állapotát, azaz önmaga mértéke (apara-pratyaya-abhisambodhi) és rendelkezik a semmire sem támaszkodó éberséggel (ãlaya-vijñãna).

Ezért belátja, hogy a Dharma mindenek előtt magában az emberben van jelen, s így a megvilágosodás csak belső úton keresztül érhető el.

Ebből következik:

1.1 A Főiskola tevékenysége alapjának a tanítványt tekinti; azt a felébredéshez nem irányítani, csak segíteni képes.

Ennek értelmében minden törekvőt (tanárt és diákot) tanítványnak tekint. A tradícionális buddhista formák követését nem tekinti automatikusan hitelesnek. A hivatalosan tudományosnak tekintett formákat nem tekinti automatikusan hitelesnek. Ennek értelmében minden törekvő További célja a tanítványok Bódhiszattva természetének felébresztése, azaz a bodhicitta és a karuna gyakorlata, ami iskolán belüli és kívüli karitatív tevékenységekre egyaránt kiterjed.

A tanítványok ebben a kezdeményezésben önálló szellemi munkával vesznek részt, illetve ilyen módokon mélyíthetik el tudásukat.

Ez képezi alapját a szanghának, amely rendszeres ülésein ezt a szellemiséget realizálja.

1.2 A buddhista dharma egyik aspektusát sem helyezi a másik elé - így az abhidharmát, a sutrát, és a vinayát egyenlő fontossággal kezeli - felismerve, hogy ezek a megvilágosodáshoz vezető ösvény eszközei és önmagukban nem jelentenek önálló célt. Tehát munkája céljának sem a buddhista hívő sem a buddhológus képzést nem tekinti elsődlegesnek.

1.3 A buddhista hagyomány egyik vonalát sem tekinti uralkodónak - így nem állít fel hierarchiát a létező irányzatok között - felismerve, hogy a hagyományok mindegyike különböző lelki alkatú törekvőknek kínál lehetséges utat. Lehetőséget biztosít ezek teljeskörű megismerésére, és új irányzatok létrehozására, amelyek a belső megismerést célozzák. A Dharma végső célját (lásd 1.0) a jelen világ követelményeihez (tér, idő, kultúra, pszichológiai alkat, nyelv, stb.) kívánja hozzáigazítani és annak keretében kívánja megvalósítani.

1.4 A tantárgyakat ennek a célnak rendeli alá; így tantervében, tanítási módszerében, számonkérésében is ezt a szempontot követi. A tanórákon túl, a tanítványok számára tutoriális képzést tesz lehetővé, ami a mélyebb megismerést és megértést szolgálja. Képzése kettős: informatív tudás átadása, és a tudás belső megértését szolgáló gyakorlati ismeretek átadása - felismerve, hogy az ismeretek is csak eszközei a megértésnek.

1.5 Az iskola tanítói, munkájuk legfőbb céljának a tanítványok felébredését tekintik, felkészültségük az átadás olyan módját kell, hogy szolgálja ami ezt segíti. Az 1.0 és az 1.2 pontban vázoltak szerint a tanító-tanítvány viszony meglévő formáinak felülvizsgálata is szükséges; közelítve a hagyományos egymást tanító metódushoz.

1.6 A szellemi és a tudományos hozzáállás viszonyát az iskola szellemi célkitűzései határozzák meg.

2. További célja a buddhista szemlélet és magatartás, illetve a keleti szellemiség képviselete és átadása tanítványainak és a szélesebb körű érdeklődőknek.

2.1 A Főiskola szellemi és kultúrális központként is működik, ahol a téma iránt érdeklődők esti előadásokon, gyakorlatokon, és különböző rendezvényeken vehetnek részt.

2.2 A Főiskola támogató szervként szerepel rendezvények ügyében, és szellemi alkotások megjelenítésében (könyv, kiállítás, művészetek, stb.) és a fentebb említett szellemi célok megjelenítése a világban.

2.3 Külső előadások szervezése ...

3. További célja a magyarországi tradícionális buddhista közösségek összefogása, azok bevonása a Tan Kapuja Buddhista Főiskola munkájába. Hidat képezni a tradicionális formák, a tudományos módszer, és a hétköznapi élet között. Így lehetőséget biztosítani az érdeklődők számára, a tradícionális buddhista tanítókhoz való eljutásra.

4. Célja továbbá a keleti filozófiák és bölcseletek (elsősorban buddhista, hindu, és kínai rendszerek) felsőfokú oktatása. Ezen felül, a lehetőségeknek megfelelően, a nyugati filozófia és más bölcseleti rendszerek bemutatása ismeretterjesztő szinten.

[Tarr Bence László - Tarr Dániel - Bakos József: A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Szellemi Célkitűzései (1991)]

 

» Vissza az Oktatáshoz «

 

 
 
Vissza : « Integrál Akadémia

Tovább : » Szintézis Szabadegyetem

 
Magyar  English  Deutsch

Copyright © Tarr Bence László. Minden jog fenntartva.

 

 

Nyitó Oldal Aktuális Tanfolyamok és Tréningek Üzenőfal - Vendégkönyv Hírlevél